A szerződések mind a szerződő felek, mind a szerződés tárgya, illetve lejárati ideje alapján igen változatosak.
A gazdálkodószervezeteknek nyújtott bankhitelek lejárat szerint lehetnek rövid (legfeljebb 1 éves), közép- (1-5 éves) és hosszú (5 évet meghaladó) lejáratúak. A hitelintézetek gazdálkodó szervezetnek általában beruházási célú vagy forgóeszköz-finanszírozási hitelt biztosítanak, de ide tartoznak a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók, társaságok felhasználási célú mezőgazdasági kölcsönei is és az egyéb vállalkozási jellegű, kedvezményes kamatozású kölcsönök is. A legjellemzőbb vállalkozóihitel-típusok az alábbiak:
- finanszírozási célú nyitott hitelkeret-szerződés: állandó és jó hitelkapcsolat esetén a bank a korábbi hitelbírálati eljárás lefolytatása nélkül az ügyfél szezonális vagy ciklikus igénye alapján nyújt finanszírozási hitelt. A bank a szerződéskötéskor közli a hitelezésre nyitva álló idő leghosszabb tartamát, ekkor a hiteladós hitelképességét alapos vizsgálat alá veszi, fedezetet azonban nem kér. A hitelkeret megnyitásakor közlik az ügyféllel a maximált tartozás összegét, a felhasznált hitelkeret díját, valamint a lejárati időt. A legkevésbé kockázatos kihelyezési mód, miután a bank csak a legmegbízhatóbb adósoknak biztosít nyitott hitelkeret-szerződést.
- áthidalási hitelek: rövid lejáratú hitelek, amit a cégek elsősorban forgótőkéjük kiegészítéséhez vesznek igénybe. A hitelező először az adós kockázatát méri fel, azaz felbecsüli, hogy a cég várhatóan vissza tudja-e fizetni a felvett hitelt, milyen a jelenlegi likviditása, jövőbeni pénzügyi kilátásai, hitelképes-e. Ennek érdekében elsősorban a cég pénzügyi kimutatásait (mérlegét és bevételi kimutatásait) vizsgálják meg két-három évre visszamenőleg. A kockázatfelmérés során a bank táblázatba foglalja a mérleg- és az egyéb pénzügyi kimutatások adatait, majd elemzi és értékeli ezeket. Megfelelő fedezet biztosítása esetén (bankgarancia, jelzálogjog, kézizálogjog) nem szükséges a részletes kockázatfelmérés. A hitelkérelemben az adósnak általában fel kell tüntetnie a hitel célját, pénznemét és összegét, a kért futamidőt, a hitel lehívásának idejét és azt a számlaszámot, amelyre a folyósítást kéri, a felajánlott biztosítékot, valamint a pénzügyi helyzetének, üzleti tervének ismertetését. Miután a bankban kézhez veszik a hitelkérelmet, bonitás-vizsgálatot végeznek, és amennyiben a kért összegre az adós rendelkezik szabad hitelkerettel, akkor a bank ezt terheli meg. Ha az adósnak nincs ilyen kerete, elvégzik a részletes kockázat-felmérést, vagy megfelelő garanciát kérnek. A vizsgálatok alapján hitelelőterjesztés készül, amelynek jóváhagyását követően elkészíthető a hitelszerződés. A rövid lejáratú hitelek kamatait - rendszerint fix kamatok - általában a tőke visszafizetésével egyidejűleg kell megfizetni. A hitelkamat a betéti kamatokon, a bank önköltségén és az üzleti hasznot biztosító kamatrésen alapul.
- forgótőkehitelek: kisebb, kockázatosabb vállalkozások veszik fel, és általában forgóeszköz-vásárlás és -növelés céljára használják fel. Visszafizetésük az eszköz megtérüléséből nem várható el, csak a termelési és értékesítési folyamat eredményeként jelentkező nyereségből, ami miatt hosszú lejáratú hitelügyletként jönnek létre. A szerződés fedezete a készlet és a vevőállomány.
- állóeszköz-vásárlási, beruházási hitelek: közép- vagy hosszú lejáratra veszik igénybe az adósok. A bankoknak a hitelkockázat felmérése szempontjából az a fontos, hogy a megvalósítandó projektnek milyen sikere lesz, azaz van-e jövője a befektetésnek. A rövid lejáratú hitelekhez képest nagyobb a bankok kockázata, az adósoknak pedig nagyobb költséggel kell kalkulálniuk a magas és általában változó kamatlábak miatt. A szerződésben a felek megjelölik a hitel összegét és célját, a folyósítás és a visszafizetés pénznemét, a kamat mértékét, a hitel lehívásának módját és időpontját/időtartamát (az összeg ugyanis a szerződés tartama alatt bármikor igénybe vehető akár egy, akár több részletben), a törlesztési feltételeket (a beruházási hiteleknél gyakori a pár éves türelmi idő, amely alatt az adós nem fizeti a tőketartozást, csak a kamatokat), a fizetési biztosítékokat (jelzálog, illetve kézizálog a felépült ingatlanon vagy berendezésein, bankgarancia) és egyéb kötelezettségvállalásokat, valamint a szerződéshez kapcsolódó egyéb költségeket és jutalékokat, továbbá az esetleges jogvitákra és a szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseket.
- rulírozó hitel: a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitellel mutat rokonságot, azzal a különbséggel, hogy itt formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely általában két-három évre vonatkozik. Hitelképes nagyvállalkozások kérik és kapják meg, ahol a hitelviszony tartama alatt változik a forgóeszköz-szükséglet.
