A biztosítékok járulékos jellegűek, a bank csak akkor érvényesíti az ezekből eredő jogait, ha az adós esedékességkor nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A biztosítékokat személyi és dologi biztosítékokra oszthatjuk. A személyi biztosítékoknál az adóstól különböző személy válik a szerződés másodlagos (mögöttes) kötelezettjévé, ilyen a kezesség, a bankgarancia és az engedményezés. A dologi biztosítékoknál a tartozás kielégítésére meghatározott vagyontárgyak, illetve jogok szolgálnak. Ebbe a körbe tartozik a zálogjog, az óvadék és a bankgarancia. Emellett a bankok gyakran kötnek ki opciót (vételi jogot), illetve számlaterhelési jogot, vagy fogadnak el visszaváltható életbiztosítást garanciaként.
Kezesség:
A kezesi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett (adós) nem teljesít, maga fog helyette fizetni a jogosultnak (hitelező). Ha a kezes kielégíti a hitelező követelését, az eredeti adóstól kifizetett összeg megtérítését követelheti.
Egyszerű (vagy sortartó) kezesség esetén a kezes mindaddig sortartási kifogást emelhet, amíg a hitelező nem igazolja, hogy a követelés behajthatatlan az adóstól, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetést, amíg a követelés az adóstól és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható.
Készfizető kezességnél a kezes nem követelheti, hogy a hitelező először az adóstól kísérelje meg a tartozás behajtását. A hitelező tehát akár az adós, akár a kezes(ek), akár pedig mindannyiuk ellen fordulhat. A bankhitel és -kölcsönszerződések biztosítékaként kizárólag készfizető kezességet fogadnak el a hitelező bankok.
Bankgarancia:
A garanciát nyújtó bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása (például a szerződés nemteljesítése), illetve okmányok benyújtása - esetében meghatározott határidőn belül a garanciamegállapodásban megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek. A garanciát befogadó hitelintézet dönti el, hogy milyen értékben fogadja el a garanciát az adott hitelügylet biztosítékaként.
Engedményezés:
Az engedményezési szerződésben a jogosult a követelését másra ruházza át. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja. A hitelszerződés adósa a fenti korlátokon belül bármilyen követelését átruházhatja a hitelező bankra. Tekintettel azonban arra, hogy ennél a biztosítéknál a megtérülés aránya igen csekély, csak kiegészítő jelleggel és alacsony értékben fogadják el biztosítékként.
Zálogjog:
Zálogjog alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - más követeléseket megelőző sorrendben - kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Zálogjogot lehet alapítani ingatlanra, ingóságra vagy gazdálkodó szervezet vagyonára is.
Az ingatlanon fennálló zálogjog jelzálogjog. A hitelszerződés tartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlant nem kell átadni a hitelező részére, hanem magát a zálogba adás tényét kell csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A bankok általában csak a bejegyzés megtörténte után folyósítják a hitelt. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanra szinte kivétel nélkül kérik az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését is, ami azt jelenti, hogy amíg az ingatlan a követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogosult hozzájárulása nélkül nem lehet másra átruházni, illetve más ügylet biztosítékául felajánlani.
Óvadék:
Az óvadék lehetővé teszi, hogy az adós nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a hitelező az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse a követelését. Az érvényesítéshez nincs szükség bírósági eljárásra, végrehajtásra, a hitelező az óvadékot szabadon felhasználhatja követése kielégítésére. Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat, amelyet a hitelszerződés tartamára az adós köteles a hitelezőnek átadni. Ha az óvadék tárgya pénzösszeg, a hitelszerződés fennállása alatt keletkező kamatai szintén a szerződéses kötelezettség fedezetéül szolgálnak. Amennyiben az óvadék tárgya értékpapír, annak mobilizálhatóságától függ, hogy milyen értéken fogadja el a bank biztosítékként. Az állampapírok, kincstárjegyek általában magasabb fedezeti értéket képviselnek, mint a részvények. Az óvadéki szerződésben meg kell határozni, hogy a bank milyen árfolyamon vette figyelembe az óvadékul elfogadott értékpapírt, és milyen szempontok szerint fog eljárni az igény érvényesítésekor.
Vételi jog:
Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged valamely dolgon, a jogosult egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja azt. A vételi jogot maximum öt évre lehet kikötni. Az ingatlanra vonatkozó vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Ezt követően a tulajdonos csak a vételi joggal terhelten idegenítheti el az ingatlant.
A hitelintézetek elsősorban ingatlanra, értékpapírra, üzletrészre vagy gépjármű-hitelezés esetén a gépjárműre köthetnek opciós szerződést. A szerződésben megállapított vételár meghatározásánál ügyelni kell arra, hogy a hitelszerződés tartama alatt az opció tárgyának értéke változhat. Az opció érvényesítése esetén a bank a hitelszerződésből eredő igényét beszámítja a vételárba.
Életbiztosítás:
Hitelfedezetül szolgálhat a visszaváltható életbiztosítás is. A biztosítási kötvényt a hitelszerződés tartamára el kell helyezni a hitelintézetnél azzal, hogy a szerződéses összeget a bankra kell engedményezni. Az engedményezéshez a biztosítónak írásban hozzá kell járulnia.
Bankszámla:
Amennyiben gazdálkodó szervezet az adós, egyes hitelszerződései biztosítékául a bank gyakran elfogadja az adós gazdálkodó szervezet nála vezetett pénzforgalmi bankszámláját is. A bank ilyenkor követelésének kielégítése érdekében megterhelheti adósának bankszámláját
